loading

Kolba és Társai Építészstúdió

TV2 interjú Kolba Mihállyal: A modern építészet egyik új formája: a parametrikus építészet

Parametrikus építészet: A legzöldebb építészet lehet (majd a jövőben..)

A videó ide kattintva tekinthető meg.

A legzöldebb lehet, hisz ugyanúgy mint a természet:

  • megnézünk egy fa növekedését, van egy algoritmus ami “vezérletével” nő a fa, de a körülmények véletlenszerű “közreműködésével” minden fa (azonos fa fajta) hasonló, de mégis minden fának más a rajzolata, “máshogy” nő. Az algoritmus megadja a Módot, de nincs két ugyanolyan formájú fa. Így alkalmazkodik a “legorganikusabban”, a “legtakarékosabban” a fa növekedése a környezetéhez! Azzal, hogy minden méret különbözik, minimálisra csökkentjük az “ökológiai” lábnyomot, így tudnánk a leghatékonyabban takarékoskodni a beépített anyagokkal és az energiával. Nézzük meg pl. a gepárd testét: az evolúció félelmetes algoritmusa létrehozott egy végtelenül változatos, komplex, elképesztő organizmust, ami a lehető legkisebb energia befektetéssel ejti el a zsákmányát, éli az életét. Vagyis a lehető legkisebb ökológiai lábnyommal…A “szükséges szabályszerűség” az “algoritmus”, de a végtelen változatosság tud csak a lehető legkisebb ökológiai lábnyomú lenni, hisz minden “méretbeli különbség” növeli az alkalmazkodó képességet a véletlen körülmények áramlásában…A építészetnek is ezt a folyamat kellene valahogy megteremtenie, így lehetne a legkevesebb anyagból a legkisebb energiafelhasználással építeni házakat. Persze egyelőre ez inkább elmélet, de már felismertük ezt a metódust.

 

  1. Mi a parametrikus építészet:

 

  • Amikor az építészek létrehoznak a Világunkhoz, természeti környezetünkhöz hasonló metódusban létrejövő, a körülmények szeszélyeinek véletlenszerű következményeiként kialakuló formák sokféleségét. Lényegében ezzel a tervezési metodikával a körülöttünk létező természet, az Univerzum végtelen változatosságát jelenítjük meg.

Ember 2000 évvel ezelőtt megalkotta az Euklideszi geometriát:

  • Egyenes, kör, derékszög, téglalap, kocka, tökéletes gömb forma…stb., ilyen euklideszi formák a világunkban a természetben nincsenek, nem léteznek.
  • Az sem igaz, hogy a két pont között a legrövidebb távolság az egyenes például.

Tehát 2000 évig a világnézetünk alappillérének számított az euklideszi geometria, feltételeztük, hogy a Világegyetem, természeti környezetünk tapasztalati tere, a természeti képződmények formája pontosan olyan szerkezetű, mint az euklideszi elmélet által leírt absztrakt tér. De ez nem így van, ez az emberek által kitalált fikció, semmi köze a valósághoz!

 

Építészet a parametrikus építészetben: 

  • Ha megnézünk egy fát, hegyláncot, emberi testet, szárazföld és tenger partvonalát, felhők formáját, ezek a létező „NEM SZABÁLYOS geometriai” formák. Szimmetria sem létezik a természetben. Minden „szabálytalan”, megismételhetetlen, egyedi, amorf. Vannak ismétlődések, de mindig máshogy, véletlenszerű mintázatokat, textúrákat láthatunk.
  • Az épületek, épület formák olyan metodikával teremtődnek, mint a természeti képződmények. Emiatt aztán olyanok lesznek az épület formációk, mint a természetben keletkezett, teremtődött sokszínű világ.

 

Jelenleg három építészeti leképeződése van az építészetben a parametrikus építészetnek:

  1. Olyan épület formák létesülnek, amiket el sem tudnánk képzelni, mint ahogy a körülöttünk látható természeti formák is hihetetlen színesek, változatosak.
  2. Épületszerkezeti kialakítás mintázatai, textúrái, amelyek az állatok csontvázához, növényi textúrához hasonlíthatók.
  3. Homlokzatok felületeinek random kiképzése. Épület homlokzatokon az építészeti motívumok véletlenszerűen ritmizáló mintázatai jelennek meg.

 

Épületek a klasszikus modern euklideszi geometrián alapuló építészetben: 

  • Épület formája kocka, téglatest, további szabályos geometriai formák, amelyek sokszor szimmetrikusak.
  • Modern épület szerkezeti elemei egyformák, egyenlő távolságban helyezkednek el egymástól, monoton a kiképzésük, mint a vasúti sínek talpfáinak monoton egymásutánisága, amely unalmas, idegen a világunkban, nem a természet részei, fiktív, absztrakt formák.
  • Modern épület homlokzatán pontosan egyforma ablakok helyezkednek elé egyenlő távolságra egymástól, jellemző a vertikális és horizontális szigorú rendezettség, eseménytelen, ingerszegény, egyhangú egysíkú architektúra. Teljesen az ellentéte ez az unalmas architektúra a természet végtelen komplexitásának, lenyűgöző sokszínűségének, változatosságának.

Még gyerekcipőben járunk a parametrikus építészet kifejlesztésében, már megismertük a metódust, kezdenek rendelkezésre állni a tudás mellett az eszközök is, a számítógépes programok, algoritmusok, digitális nyomtatás, mesterséges intelligencia.

 

  • Lehető legkisebb ökológiai lábnyom: 

Törekedni kell az építészeknek arra, hogy a lehető legkisebb Ökológiai lábnyoma legyen az épületek kialakításának és a megteremtett ház teljes életciklusának. Képesek vagyunk számszerűsíteni, hogy mennyi erőforrásra, termőföldre, vízre, levegőre van szükség ahhoz, hogy egy építmény-ház felépüljön, ill. az épület teljes életciklusa alatti létezésének felhasznált erőforrásait is pontosan ki tudjuk számolni.

Az emberek mai hozzáállása, hogy egyszerűbb villanykörtét cserélni (LED -re), mint elhagyni a betont, vagy egy olyan betont kifejleszteni, amelyik karbonsemleges és kicsi az ökológiai lábnyoma. Általában sajnos a beépített anyagokkal nem foglalkozik az emberiség, csak az épületek fenntartásának zöldítésével, karbonmentesítésével hajlandóak „vesződni” az emberek. Pedig sokkal fontosabb lenne például az új nem környezetszennyező beton kifejlesztése ugyanúgy, mint az autó esetében a hidrogén meghajtású üzemmód megteremtése. A baj az, hogy nem fejlesztik ki az új betont és az új üzemanyagokat, nagyon sok erőforrást, pénzt, humán erőforrást elherdálnak  embertársaink a fegyvergyártásra, politikai manipuláció finanszírozására, elképesztően sok pénzt ellopnak konkrétan a gazdasági és politikai szereplők, iszonyú nagy a pazarlás.

 

A beépített anyagok teljes megújítása mellett a következő lehetőségek vannak még jelenleg:

  • Meglévő épületek megtartása (szerkezet, alapozás, falak nagy része marad), átalakítása, bővítése, felújítása XXI. századi designnal, mai igényeknek megfelelő kialakítással. Rendkívül izgalmas és lenyűgöző a régebbi kor épületének lenyomatát ötvözni egy mai architektúrával.
  • Az épülő objektum – épület teljes Életciklusát figyelembe vevő szemlélet, a Körforgásos gazdasági modellben való kialakítás (ne legyen hulladék, újra felhasználás, stb..)
  • Épületek egyes részei nincsenek befejezve, nincs álmennyezet, csupasz falak, látszó szerkezetek maradnak a kész házon.

Az embereknek nem lehet és nincs értelme megtiltani, hogy ne utazzanak, azt sem lehet megtiltani, hogy építsen az ember, hisz az ÉPÍTÉS az egyik legfontosabb KÖZÖS TEVÉKENYSÉGE az emberiségnek.

Ha megteremtjük (reméljük nem annyira a távoli jövőben) a természet metódusában létrejövő épületeinket, azok a házak biztosan organikusak, karbonsemlegesek, kis ökológiai lábnyomúak lesznek, hisz ugyanazzal a szellemiséggel teremtődnek majd meg, mint a természeti képződmények, organikus teremtmények. És akkor a „Parametrikus építészet” lesz az „igazi Organikus építészet”.

Category

ÉpítészetMédiaszereplések

Date

július 29, 2021

Client

Share this Project

Tura Group Dunaharaszti

previous project in: Irodaház
completed: 29 July 2021

Read More