loading

Kolba és Társai Építészstúdió

RTL Klub Reggeli című műsora: „Miért vált ki óriási vitákat a Parametrikus építészet?” (2021.02.08.)

Miért vált ki óriási vitákat a parametrikus építészet?

Az RTL Klub Reggeli című műsorában készült interjú ide kattintva tekinthető meg. Az interjú első része ide kattintva tekinthető meg. A képes leírást itt olvashatják.

A mai kor jellemző hangulati eleme a régi szeretete. Ez nem mindig volt így, például amikor az Andrássy utat építették, akkor letarolták az összes klasszicista épületet, ami az épülő Andrássy út helyén állt, (kettő klasszicista ház maradt a több száz épületből). Közismert az is, hogy Rómában a középkorban az ókori római épületek köveiből és romjaira építkeztek, a Colosseum köveinek nagy részét elhordták, felhasználták.

Ma a régebbi házakat szeretjük, megőrizzük, mert visszavágyunk a múltba, tiszteljük az elődöket.  Szerintem azért is szeretjük a régi épületeket, mert a régi házak sok “méretezés-építési pontatlansággal” létesültek. Mikor a Német Magyar Kamara bővítését terveztük felmértük a homlokzatot és megdöbbentünk, hogy a katonásan egyenlő távolságban sorakozó ablakok mennyire össze-vissza vannak, nem találtuk két ablakot, ami ugyanolyan távolságban volt egymástól, 10-30 cm különbségek is voltak, ami szabad szemmel nem észrevehető. Ez a “méretpontatlanság” hasonlít pl. az emberi arc látszólag szabályos ám valójában amorf “pontatlanságához”. A természeti képződmények közül sok olyan létezik, amelyik szabályosnak, szimmetrikusnak látszik, de ha jobban megvizsgáljuk akkor tele vannak „méreteltérésekkel”. Nagyon szeretjük a természeti formákat, hisz több millió éve velünk vannak a természeti képződmények (és az emberi arc is..), és feltételezésem szerint ezért is szeretjük a régi épületeket, mert a látszólagos szabályosságuk ellenére tele vannak finom „méreteltérésekkel”, amiket ugyan tudatosan nem veszünk észre, viszont ösztönösen érzékelünk. Nem véletlen, hogy a fentiek fényében a pontosan kimért modern épületeket kevésbé szeretjük, pedig az arányossággal nincsen baj a modern házaknál sem (jó esetben..). És az sem véletlen, hogy manapság divatba jöttek a random homlokzatok, a parametrikus építészet, a konstruktivista káosz, stb.

Parametrikus építészet: amikor a Formát alkotó elemek paramétereinek megváltoztatásával generálunk egy Új formát. A formák mintázatát számítógépes algoritmus generálja (számok matematikai kódrendszere). Ezt az algoritmust építész tervezők teremtik, majd a számítógépes program által véletlenszerűen generált folyamat eredményeképpen felrajzolt mintázatokba „belenyúlva” a Tervezők tovább módosítva a mintázatok paramétereit létrehoznak a természethez hasonló metódusban létrejövő, a körülmények szeszélyeinek véletlenszerű következményeiként kialakuló formák sokféleségét. Lényegében ezzel a tervezési módszerrel a körülöttünk létező természet, világunk végtelen változatosságát jelenítjük meg. Ezek a minták általában valamilyen állandóan változó ritmus eredményeképpen jönnek létre. Ez a fajta ritmikusság, (amit mi terveztünk pl. az Üllői út 97-99. homlokzatára) nem az a fajta monoton ritmus, ami egy múlt századi modern épület monoton ritmikáját jellemzi. Ez a parametrikus ritmus teret ad a véletlennek, ami sokkal közelebb áll a világunkhoz, mint a múlt századi modern tömegépítészetet jelképező vasúti sínek talpfáinak monoton borzasztóan egyhangú egymásutánisága.

A tervezett Üllői út 97.-99. szám alatti Szállodánk átveszi a budapesti eklektikus építészetre jellemző lyuk architektúrát és felöltözteti egy mai homlokzati díszítéssel, a parametrikus tervezési módszerrel rajzolt architektúrával. A „beprogramozott” háromszög formájú mintázatnak „megengedtük” azt is, hogy síkban ki- be lépjen a felület, ill. váltakozva perforált mintázatok is megjelenjenek a háromszögben. Ezután a számítógépes program maga generálta a homlokzati textúra változatait. Ezzel “játszottunk” addig amíg számunkra megfelelő lett a homlokzat architektúra. (Tehát mi építészek döntünk abban, hogy milyen legyen a homlokzat, a számítógép segít a skiccelésbe… ) Az épület sarok kompozíciójába “bele kellett nyúlnunk” mert nem volt elég okos a program, hogy megoldja azt a fontos követelményt, hogy az általunk elképzelt mintázattal leképezzük a szemben lévő ház sarok kiképzését. Lényegében egy mai eklektikus épületet tervezünk lyuk architektúrával, feldíszítve a 21. század mai divatos parametrikus építészetével. Tehát ugyan azt csináltuk, mint száznegyven évvel ezelőtt, amikor az elődök az akkori trendnek megfelelően alkották meg az un. eklektikus homlokzataikat. A homlokzati “képe” a tervezett házunknak nagyon más, mint a szomszéd házak homlokzata, hisz ma 2020 -at írunk, akkor meg 1886 volt. 

Illeszkedés: Szerintem azért kapaszkodnak az emberek az illeszkedés szóba, mert (érthető okokból) bizonytalanok a jövővel kapcsolatban, félnek a jövőtől. Ez is egy mai életérzés, de az a véleményem, ha nem hiszünk a jövőbe az szerintem azt jelenti, hogy nem hiszünk magunkban, ami egyenes út az elmúlás felé. Az időseknél szoktuk azt tapasztalni, ha feladják akkor hamarosan meghalnak. A Homo Sapiens -el is ez fog történni akkor, ha nem hisz a jövőben. Ebből a nézőpontból szemlélve az illeszkedés mánia egy kóros állapot, amiből ki kellene gyógyuljunk, még akkor is, ha nagyon sok veszély leselkedik ránk. Elveszítettük a bátorságunkat. ….. Fontos,  hogy  tanuljunk  a  múltból, de rettegni, hogy mi lesz holnap, és emiatt a múltba menekülni az egy menekülés az elől, hogy megfejtsük a világunkat és jobbá tegyük az életünket…. Az “illeszkedés” helyett inkább az alkalmazkodás szót használnám, amely azért jobb kifejezés, mert az alkalmazkodás nem zárja ki, hogy egy új minőséget teremtsünk, ami a jövőben jobbá teszi az életünket, viszont az illeszkedés inkább arról szól, hogy úgy próbálunk hasonlítani a másikra, hogy nem teremthetünk új minőséget, hanem csak “illeszkedünk” hasonulunk, ugyanúgy viselkedünk, stb.

Kérdezem, hogyan tudna egy 140 évvel ezelőtti történethez képest ugyanúgy “viselkedni” egy mai történet? Nyilván sehogyan, brutálisan megváltozott a világ és visszaforgatni az IDŐT nem lehet (egyelőre… )

………az Üllői út 97-99. szám alatt tervezett szálloda terveivel szerintem akkor lenne baj, ha káoszt teremtettünk volna, de itt kontrasztot képeztünk azért, mert 140 év van a mi épületünk és a szomszédos épületek között. A fontos keretekhez igazodtunk, pl. az Üllői úti homlokzati beépítési síkot követtük, a szomszéd párkánymagasságának vonalát folytattuk, magas tetős kubusa van a tömegnek, kiképeztünk egy íves sarkot reflektálva a szemközti íves sarokra, lyukarchitektúra tervezett. Pont ennyi kellett ahhoz szerintem, hogy ne káosz legyen, hanem kontraszt. Erre pedig ráerősítettünk a tervezett homlokzati kiképzésünkkel… Tetvezhettünk volna piramis vagy kristály formájú házat (miért ne ) de ennél szerintünk sokkal korrektebb és visszafogottam ez a megoldás. Az “illeszkedés” kifejezés egy “mantra”, ha valaki nem érti, hogy miről van szó, vagy feszültséget okoz neki a látvány, akkor azonnal azt mondja, hogy “nem illeszkedik”, ahelyett, hogy átgondolná, hogy mit lát. Mi igenis tiszteltük a szásznegyven évvel ezelőtti világot, és a minimum alkalmazkodás mellett szándékosan jelenítettük meg a mai kor egyik jellemző építészeti kiképzését. Ezzel egyébként erősítettük, jobban kiemeltük, szebbé tettük a szomszéd régi épületeket is (itt az Üllői úton sajnos nem a legszebb eklektikus házak találhatók). Semmiképpen nem akarjuk letarolni a belvárost, pont a megőrzésén, szebbé tételén fáradozunk azzal, hogy díszítjük az óriási eklektikus épület tömeget az egy-két foghíjon megjelenő mai épülettel…

Homlokzati részlet, földszinti részen “perforált” IVANKA kéreg beton burkolati elemekkel.

Homlokzati részlet az általános emeletek magasságában. Jól látszik, hogy az állandóan változó “szövetháló” burkolat térbeli felületébe hogyan illeszkednek bele az ablakok, amelyek részeivé váltak a homlokzat parametrikus felületképzésének…

Eklektika – Mintázat:

Az eklektikus épületek homlokzatán az ablakok ritmikus-szabályos „lyukarchitektúrája” körül tobzódnak a különböző történeti korok mintázatai. A mintázatok fény-árnyék hatása és az ablakok szabályos kiosztása teszi teljessé az eklektikus homlokzatok plasztikus kiképzését. Tervezett szálloda épületünk homlokzatán is a szálloda ablakainak ritmikus-rendezett együttese kiegészül egy XXI. századi parametrikus tervezéssel létrehozott mintázattal, amely méltó folytatása lehet az eklektikus hagyományoknak. Napjaink „eklektikája” tovább színesítheti az Üllői út „homlokzat testének” látványát.

Vázlatok a tervezés közben

4 változat készült az Ó utcai homlokzat kialakítására.

A meglévő régi épületre épített új ház homlokzat burkolat kialakítása:

  • Arany színűre festett acéllemez burkolat
  • Arany színűre festett perforált acéllemez burkolat
  • Rozsdaszínű cor-ten acéllemez burkolat
  • Rozsdaszínű cor-ten perforált acéllemez burkolat

……az 50 méteres nagy úszómedence (amely kétségtelenül nagy hatással volt ránk a “tervezési folyamatban”) pont ugyanazt testesíti meg, mint a tervezett szálloda. Az úszómedencét egy egyszerű téglatest formájú geometrikus kontúr határolja benne pedig a körülmények szeszéjeinek véletlenszerű következményeként fodrozódik, hullámzik a természet egyik csodás “eleme” a Víz. A tervezet épület geometrikus kubusán hasonlóképpen “próbál fodrozódni a homlokzati architektúra szövete”. Talán ezért is ez a legjobb kép a Házról. Fák és víz, úgy tűnik hálás környezet egy épület teremtéséhez…

A fák növekedése burjánzása konkrét törvényszerűségek szerint történik mégis van benne véletlenszerűség is. A körülmények, a Nap fényének iránya, a szél szeszélyessége, a domborzati viszonyok, a fa növekedése közbeni káosz miatt nyilván nem tudja a fa, hogy merre növekszik és milyen lesz a gyökér és lomb rajzolata, véletlen körülmények “rajzolják meg” a fa testét. A fatest mintázatának alapja a Fraktálok. A fraktálok végtelenül komplex geometriai alakzatok, amelyeknek határoló vonalai vagy felületei végtelenül „gyűröttek” vagy „érdesek” illetve szakadásosak, nem differenciálhatók.  Fontos még a fraktál alakzatok elképesztő, szinte értelmezhetetlen, de „laikus szemmel is jól látható” önhasonlósága. A fraktálok még mindig nem teljes egészében felderített matematikai törvényszerűségek következményei, amelyek végtelenül komplex geometriai képződmények, amik véletlenszerű alakzatokat eredményeznek a környezet kaotikus folyamatai miatt. Nézzük meg a fákat, a hegységvonulatokat, a tengerpartok szegélyeinek mintázatát, stb. A fraktál geometria maga olyan képződmény, ami hihetetlen módon tud beleidomulni a világ kaotikus véletlenszerűségébe. A tervezett ház homlokzati mintázata is egy általunk kigondolt geometriai rendszer véletlenszerű képződménye.

Category

Szálloda/ vendéglátás

Date

február 20, 2021

Client

Share this Project