1145 Budapest, Erzsébet királyné útja 1/c. (Hungária körút 186.)

• generál tervezés: 2013-2014
• kivitelezés: 2014-2015
• nettó építési költség: kb. 60 millió HUF

Erzsébet Irodaház (Erzsébet királyné útja 1/c.), Hungária körút és Erzsébet királyné útja kereszteződésénél található iroda ingatlanon átalakított két épület („A” és „B” irodaépület) közé egy 33 m hosszú híd kialakításának generál tervezése

Tervezők:

• generál tervező: Kolba és Társai Építészstúdió Kft.
• vezető építész tervező: Kolba Mihály
• építésztervező munkatársak: Serényi István, Belányi Zsolt
• látványtervek: ZOA – Ónodi András
• statikus tervező: Péter Ferenc
• gépész tervező: Bokor András
• elektromos tervező: Rajkai Ferenc, Komlósi Tibor
• műszaki ellenőr: Kisari János
• kivitelező: KÉSZ Zrt., Sármay Balázs, Erdélyi Lajos

fotók: Vass Zoltán

építtető, megbízó, fejlesztő: ELSBET Kft. (a bécsi székhelyű Warimpex Finanz- und Beteiligungs AG. 100%-os leányvállalata), Georg Folian, Nagy Attila

bérlő konzulensei: GROUPAMA BIZTOSÍTÓ Zrt., Bácsfalvi Mihály, Liziczai Zsolt, Andriasik Zsolt, Macharovszky Ildikó

Mindkét „A” és „B” iroda épületbe – „GROUPAMA Székházakba” – GROUPAMA
költözött be.

Általában épületek között átívelő hidak kétfajta funkciót szoktak betölteni.

• Bevásárló központokban (pl. Mammut), vagy szállodákban (pl. Kálvin téri Korona szálló) hidak átközlekedés kézenfekvő funkciója mellett szerves részei bevásárló központok, szálloda közösségi tereinek is. Emiatt biztosítani szükséges a hidakban is a belső gépészeti – építészeti komfortot. Ennek következménye, hogy ezek a hidak nehézkesek, bumfordiak, hiányzik belőlük pont az a kisugárzás, amit egy igazi híd nyújtani tud.

• Épületek közötti kizárólag közlekedés céljára tervezett hidak általában könnyedek, karcsúak lesznek, mivel nem cél a híd belső terében is az épületekben létrehozott teljes komfort biztosítása.

A megépült 33m hosszú híd szerintünk „híd szerű” lett, könnyedén lebeg a két épület között.

Miért lett végül ilyen a híd?

Tervezési helyszín – körülmény befolyásolta pontosabban fogalmazva keretek közé szorította, „korlátozta” a híd építészeti kialakítását. Ráadásul nekünk óriási élményt nyújtott HIDAT tervezni, hisz teljesen más ez a „műfaj”, itt minden apró részletnek – „alkatrésznek” az egész hídra kiterjedően jelentősége van, mégis olyan mérnöki művet kellett varázsolni, amelyik túllépve a hídszerkezet mérnöki korrektségén és kézzelfogható szépségén, egy igazi ékszerré válik, vagy másképp fogalmazva egy HÁZRA jellemző kisugárzású lesz. (HÍDRA azt mondjuk, hogy építmény vagy mérnöki létesítmény, viszont egy HÁZRA nem szoktuk használni ezeket a szavakat, a legrosszabb esetben azt mondjuk rá, hogy épület…)

Milyen ötleteink voltak először?

1. Első gondolatunk az volt, hogy pazar lett volna az alacsonyabb „A” épület tetejéről indítani a hidat úgy, hogy magasan átívelve a két ház között két épület vasbeton falszerkezetei tarthatták volna meg a híd szerkezetét (lába sem lett volna..). De nem lehetett a magasabb „B” jelű épületre rátámasztani a hidat, el kellett dilatálni a magasabb épülettől, mert B magas épület külön tűzszakasz, szerkezetileg nem lehetett egybeépíteni a magas épülettel a hidat Tűzoltóság rendelkezései miatt.

2. Mások gondolatunk az volt, hogy a lehető legalacsonyabban legyen minél rövidebb lábakkal, egyik végét letámasztottuk lábakra, olyan padlószinteket kellett keresni a két épületben, amelyek közel fekszenek egymáshoz. Középen fut a tűzoltási felvonulási terület (Tűzoltóság egy projekt kialakításánál általában főszerepet kap…)

3. Első vázlataink két lehetséges megoldást körvonalaztak: Egy íves vonalú öblösödésekkel kiegészített ferde tartóoszlopra kábelekkel függesztett attraktív architektúrájú híddal próbáltuk oldani a meglévő két szigorú hasábépületünk keménységét (hasonlóan a 2009-ben abbamaradt szálloda kialakításának projektjében, amely sajnos skicc pauszon maradt.) 

4. Lehető legrövidebb úton és legegyszerűbben tudjunk átjáró kapcsolatot teremteni két épület lépcsőháza között.

A 33 méteres távolság áthidalására tervezett híd derékszöget bezáró tört vonalban fut, alja 80 cm szintkülönbség miatt lejt, teteje viszont vízszintes, ezért belső terében változik belmagasság, tartószerkezet függőleges eleminek és az oldalhomlokzat függőleges szerkezeti részeinek (üvegtáblák, keretek) méretei folyamatosan változnak.

A híd lába három oszlopból áll, ebből kettő láb tartóoszlop, a középső harmadik pedig  ahogy már előbbiekben említettem „dísz”, „A” épület hátsó homlokzatának közepén tervezett „bordás architektúra” leképezése a három hídláb.

A híd egyediségét, könnyed szerkezetét hangsúlyoztuk az acél tartószerkezetet beborító külső transzparens üveg sávval átláthatóvá tett burokkal. Szerkezetre rímelő üvegosztás ritmusát kékes-zöld és fehér üvegek váltakozó elhelyezése tovább hangsúlyozza.

Tervezett homlokzati üvegsávokat felül – alul állókorcos lemezfedés keretezi. Kivitelezővel mikor konzultáltunk a hídról, mindig próbáltuk érzékeltetni, hogy egy hernyóra fog hasonlítani a híd, azért kellenek rá állókorcok …

Belülről érdekes látványok, távlatok nyílnak: „B” épület irányából a térbeli perspektívára ráerősít a csökkenő méretek álperspektívája, emiatt hosszabbnak látszik a híd, másik irányból pedig a perspektívát növelik a folyamatosan szélesedő méretek, a híd „A” épület felöl rövidebbnek tűnik. Ezek az érdekes „álperspektívikus torzulások” izgalmassá teszik a belső teret amellett, hogy „fizikailag is hat ránk” az emelkedő-lejtő padlószint.

Ide kattintva olvasható az interjú, melyet Jenes Diána készített Kolba Mihállyal. Az interjú témája: Kisebb ökológiai lábnyom, két épület között tervezett híd a GROUPAMA Székházban!