1145 Budapest, Erzsébet királyné útja 1/c. (Hungária körút 186.)

• generál tervezés: 2006-2007
• kivitelezés: 2007-2008
• nettó épített összterület: kb. 10.000 m²
• beruházás nettó költsége: kb. 2000 mill. HUF

Erzsébet Irodaház (Erzsébet királyné útja 1/c.), Hungária körút és Erzsébet királyné útja kereszteződésénél található iroda ingatlanon 1960-as évek elején épült két épületéből a magasabb „B” épület (13 emeletes, 45 méter magas) teljes átalakításának generál tervezése

Tervezők:

• generál tervező: Kolba és Társai Építészstúdió Kft.
• vezető tervező: Kolba Mihály
• eredeti épület tervezője: Lehoczky Pál (konzulensként közreműködött)
• építész tervezők: Kolba Mihály, Hetessy Miklós, Veréb Csaba, Serényi István
• szerkezet tervező: Péter Ferenc
• gépész tervező: Szigyártó Gábor, Kiss Szabolcs
• elektromos tervező: Rajkai Ferenc, Barta Richard
• környezet tervező: Neumann Zsuzsa, Bayer Anna
• fotók: Zsitva Tibor, Sky-Builder
• építtető és tulajdonos: Bécsi székhelyű Warimpex Finanz- und Beteiligungs AG. 100%-os leányvállalata: ELSBET Kft.
  Nagy Attila, Georg Folian
• GROUPAMA konzulensei: Andriasik Zsolt, Horváthné Macharovszky Ildikó
• generál kivitelező: Sky-Builder Zrt.

Az új „A” kategóriás iroda épületbe a Groupama Garancia Biztosító Zrt. költözött be 2007-ben.

A „B” épület az 1960-as években épült. Egyszerű téglatest formájú 40 méternél is magasabb tömegével kimagaslik környezetéből, a Városliget és Hungária körút meghatározó látványeleme. Legfelső szintjeiről páratlan panoráma nyílik a városra. Az eredeti épületek terveit Lehoczky Pál és kollégái készítették, és a Vegyterv vállalat székházai voltak.

A bütü falakon vagy nincs, vagy kevés bevilágító ablak van, fokozva a ház plasztikus képét.

Az épület hatalmas kiemelkedő tömege az Erzsébet királyné útja fölé emelkedik, égnek törő kőburkolata impozáns, A háznak az arányait, kialakítását a tervezés során mindvégig próbáltuk tiszteletben tartani.

A földszinten két bejáratot létesítettünk (a házat eredetileg az elbontott lepény épületből lehetett megközelíteni), az egyiken keresztül a biztosító ügyfélszolgálatába lehet bemenni, a másik pedig főbejárata lett az új bériroda épületnek. Két különböző hangsúlyú, minőségű bejáratot terveztünk úgy, hogy a bejáratok fölé elhelyezett különböző formájú, mégis hasonló kisugárzású előtetők és a bejáratok üveg kubusai szerves egésszé formálódjanak az eredeti épület tömeggel.

Az elmúlt majdnem 50 év alatt megváltozott, szigorúbb tűzvédelmi előírások figyelembevétele miatt az egész homlokzaton az összes nyílászáró mérete az eredetihez képest megváltozott. Az ablak sávok közötti tervezett fém burkolat tervezésénél figyelembe kellett vennünk többek között azt is, hogy az ablaksávok méretének szükséges megváltozását optikailag ellensúlyozzuk az új lemezburkolattal, úgy hogy az ablaksávok és a lemezburkolat által létrejött homlokzati felület a „régi, eredeti kialakításnál is jobb legyen”. A hiányzó hőszigetelő réteg felhelyezése megváltoztatta a homlokzatképzés rajzolatát, ezt is figyelembe kellett vennünk az új épülethomlokzatok tervezésénél.

A teljes homlokzatról elbontották a meglévő kőburkolatot, 8 cm hőszigetelő réteg felhelyezése után felrakott új süttői mészkő kőburkolat elemkiosztásánál a meglévő kőburkolat kiképzését vettük alapul, mely a meglévő kőburkolat architektúrájához igazodott. A most felrakott mészkő természetesen már egy másik kőbányából érkezett. Az ablaksávok közé tervezett szürke színű lemezburkolat elemkiosztása alkalmazkodik a megmaradó sávablakok kiosztásához. A felújítás – átalakítás során teljesen szerkezetig visszabontásra került az épület.

Az épület napvédelmének kialakításánál körültekintően kellett eljárni, hisz az irodaház délnyugati homlokzati felülete nagy. A legjobb megoldás a napvédelem és energetikai szempontból a külső árnyékoló szerkezet. A homlokzat elé elhelyezett külső napvédő lamellás szerkezetek a nap hőterhelésének csak 7-10% -át engedik be a belső térbe. A külső fényviszonyoktól függően szabályozhatóak, téli időszakban pedig lehetőséget adnak arra, hogy akár be is engedjük a nap hőenergiáját, ezzel energetikai szempontból javítva az épület működését.

A helyszínen régóta fennálló magassági korlátozás miatt maximum 30 m magas házat lehetett építeni, emiatt kivételes helyzetben van a környezetében, hisz „szó szerint egyedül áll”. Ugyanakkor ugyanezen magassági korlátozás miatt a fantasztikus kilátásból adódó lehetőséget építészetileg nem lehetséges formába önteni, hisz tulajdonképpen nem lehet a ház tetején semmit csinálni, úgysem kapna építési engedélyt. A beruházás és tervezés elkezdése előtt általunk javasolt „zöld gépészet, energia ellátás” helyett kialakított „mai gépészeti berendezések” még egy pár évig le fognak nézni fentről. De biztosan állíthatjuk, hogy pár éven belül eltűnnek a gépek a tetőről, hisz egyszerű közgazdasági okokból is kénytelenek lesznek a tulajdonosok átállni a „zöld energia ellátásra”, és akkor talán – ha a városépítészeti szabályozás is megengedi – megnyílhat az út például egy fantasztikus panoráma étterem kialakítására.